Az alszopori iskola homlokzata.

1691. április 1.-én keresztelték Imre deák leányát.
1696. 12. 13.-án a nemeskéri lelkész behívatta Alsó-Szopor képviselőit, és jegyzőkönyvbe vették, hogy külön lelkészük nincs, tanítójuk Aáros István, aki tisztét híven tölti be.
Az alsó-szopori iskolát az 1713/14-es egyházlátogatáson is említik.
1871. évben a Közoktatásügyi Minisztérium leirata folytán Alsó-Szopor, Makkos-Hetye, Simaháza, Iklan-Berény községek evangélikus hívei elhatározták, hogy Alsó-Szopor községben Népiskolát létesítenek. Ez ért Alsó-Szopor községben egy bérbe vett zsellérházat rendeztek be iskolának, hol 1871. november 30.-án Halvax János tanító kezdte meg a tanítást 49 tanulóval. Két évig tanított, majd fél év szünet után 1873. október elejétől Stáigner Gusztáv lett a tanító. A meg növekedett tanulói létszám miatt, a bérelt ház szűknek és alkalmatlannak bizonyult, ez ért megvásárolták, alszopori Nagy Imre kúriai bírótól, az eddig bérelt 32. számú házat, a hozzátartozó szántokkal együtt 3000 Ft-ért. Ez úttal Felső-Szopor is csatlakozott az iskolavásárláshoz, ezzel a tanulói létszám 70-80 fő körül alakult. Még ez évben átalakították tanteremmé, és tanítói lakássá. 1 1/2 év után ismét tanító nélkül maradt. Fél év szünet után 1875. május 25.-étől Fodor Miklós lett a tanító. Az 1886. szeptember 20.-án tartott egyházi közgyűlésen elhatározták új tanterem építését. A tanítói lakás rossz állapota miatt szükségessé vált új lakás építése is. A hívek először nem éreztek elég erőt az együttes megépítésre, de végül nagy anyagi hozzájárulásuk folytán, mégis elhatározták. Az építkezést 1888. április 12.-én Meidl József építőmester elkezdte, a telek alsó szélébe, az alapkőbe, egy pergamen emlékiratot helyeztek. 1888. szeptember 22.-én ünnepélyesen felavatták. Időközben sági gyerekek is ide kezdtek járni iskolába, és a iklan-berényiek elmaradtak. 1921-ben Fodor Miklós bejelenti, hogy nyugállományba vonul, ekkor Hetyey Pál, és Nagy Lajos pályázzák meg a tanítói állást, mit végül Nagy Lajos nyert el, ki a tanítást december elsején megkezdte. 1948. ban a Felszopori iskolával összevonták, Lövő fiók iskolája ként müködött, majd 1950-ben Újkérhez csatolták. Ezzel élete megpecsételődött, rövid ideig kulturteremként működött, majd néhány évre óvoda lett belőle, 1968-ban a lakással együtt eladták, az új tulajdonos tantermet lebontotta.