Alszopor története.

Al- és Felszopor történetileg nem mindig választható szét. Mind kettő besenyő eredetű, de feltehetőleg, Alszoporon jelentős várföldek voltak, és várjobbágyok is laktak.
1264-ben az Osl-nembeli János, István fia feleségének a Ják-nembeli Bibor asszonynak hitbér fejében azt a szopori földet engedi át, amelyet Imre nevű soproni várjobbágytól vásárolt. Bibor ezt a földet azonnal eladta Csornai Györgynek.
Alszoport (Alsó-Szopor) 1277-ben "Villa Zupur"-ként említik.
A szoporiak és a hetyeiek egymás birtokainak tiszteletben nem tartása miatt ellenkezésben voltak. 1313. 04. 26.-án azonban a győri káptalan előtt birtokaiknak a régi határok között való használatra nézve békésen kiegyeztek.
1329-ben Szopori László István nevű fiát, szopor birtokába beiktatták, felemlítik, hogy szopori öröklött birtokát várjog címén elfoglalták tőle és ez ért volt szükséges az új beiktatás.
Szemenyei Cikos Miklós két fiú- és egy leánygyermeket hagyott hátra. A család igen rosszul gazdálkodott, birtokaikat egymás után eladogatták és olyan szegénységbe jutottak, hogy amikor 1398-ban testvérüket, Annát férjhez akarták adni, nem tudták őt illően felruházni. Ez ért szopori birtokrészüket átengedték férjének, Simonházi Terestyén fia Istvánnak.
Szopory Nagy Péter 1589-ben Rudolf királytól nádori új adományt vitt Alsó-Szoporra, Fejérkövi akkori esztergomi érsek és királyi

Alszopor pecsétje.

helytartótól, miután ez okmány szerint előbbi adomány-levelük elveszett.
1693. 12. 13.-án a nemeskéri lelkész behívatta Alszopor képviselőit, és jegyzőkönyvbe vették, hogy külön lelkészük nincs, tanítójuk Aáros István, aki tisztét híven tölti be.
Az alszopori iskolát az 1713/14-es egyházlátogatáson is említik. Az iskolát 1888-ben újjáépítették, ide jártak a környező falvak Alszopor, Felszopor, Simaháza, Makkoshetye, Iklánberény és Felsőság evangélikus diákjai. A katolikus gyerekek Alszoporról és Makkoshetyéről Ságra jártak iskolába.
Az alszopori evangélikus lakosok 1913-ban a falu közepén telket vásároltak, hogy templomot építsenek. Amit 1917-re a reformáció 400 éves jubileúmára szerettek volna felépíteni, de az I. világháború kitörése megakadályozta.
Alszopor Alsó-Szopor és Makkoshetye egyesüléséből jött létre 1928-ban. 1948-ban felsőbb utasításra egyesült Felszoporral, majd 1950-ben Újkérrel. Az akkori hatalom Alszoport el akarta sorvasztani, ami további fejlődését nagyban befolyásolta. Lakói vegyesen, az evangélikus, és római katolikus vallást gyakorolják.

Lakosok száma:

Az 1809 Napóleon elleni felkelő seregben szolgáltak:

Doma Ferenc
Simon Jósef

Az 1848-49 szabadságharcban résztvett:

Munczy Ádám
Simunyák János

1848-49-ben nemzetőrök voltak Alszopor:

Adorján Zsigmond	Horváth Dávid	Poor Mátyás
Ágoston István	Horváth János	Scriba János
Bentsik Ferenc	Horváth János	Scriba László
Bentsik István	Horváth János	Simon József
Czuppon Ferenc	Huszár János	Simunyák József
Farkas József	Ivántsits József	Szabó János
Fördös József	Kiss Antal	Szilvágyi László
Gyarmathy Ferenc	Nagy Sándor	Szopory Imre
Gyarmathy János	Németh Sándor	Szopory Sámuel

Makkoshetye:

Bögöthy István	Hetyey Miklós	Horváth Samu
Döbrősy László	Horváth Ferenc	Somogyi Ferenc
Hetyey János		Somogyi Pál

Az I. világháború halottai: